Természeti értékek

CSAK A KÉSZÍTETT FOTÓKAT VIDD HAZA!
CSAK A LÁBNYOMAIDAT HAGYD ITT!

Bozsok község 2090 hektárnyi területének 62%-a természeti terület, melynek fele (31%) országosan védett terület: Az észak-nyugati területek (Kőszegi-hegység) az 1980-ban alakult Kőszegi Tájvédelmi Körzethez, valamint a 2005-ben kijelölésre került Kőszegi-hegység Natura 2000 területhez (kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület) tartoznak.

Kőszegi Tájvédelmi Körzet

Területe 4 305 ha (ebből Bozsok községhatárában 650 ha)
Fokozottan védett területe 550 ha
Törzskönyvi száma 170/TK/80
Védetté nyilvánítási határozat száma 2/80.OKTH, 26/1993.(XI.23.)KTM
Természetvédelmi kezelője Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter
Látogathatósága A fokozottan védett területek kivételével szabadon látogatható

Földtani értékek

A Kőszegi-hegység a Keleti-Alpok tömbjéhez tartozik. Keletkezése a földtörténeti középkorra tehető. A hegység mai arculatát a pleisztocén kor idején kalaposko_465_0 bekövetkezett rétegmozgások alakították ki, ekkor alakult ki a hosszú, mély völgyekkel szabdalt hegyvidék. Geológiai viszonyaira erősen meggyűrt, átkristályosodott palarétegek jellemzőek, melyeken savanyú kémhatású erdőtalajok alakultak ki. Kőzetei közül a kvarccsillámpala, a kvarcfillit, a mészcsillámpala, a mészfillit, a zöldpala és a cáki konglomerátum érdemel említést. A Bozsoki Zsidó-réten található egy zöldpala kis kőfejtő, amely a kalaposkői zöldpala tagozathoz tartozik. A hosszú időn át építőkőnek használt kőzet egy ősfolyó deltatorkolatában felhalmozódott mész- és dolomitkavicsok átalakulása során keletkezett. Kavicsaiban a földtörténeti középkor végén élt fajok ősmaradványait találjuk. Különleges szépségű geológiai képződmény a Széleskő, az Asztalkő és a beszédes nevű Kalapos-kő (587m), melyek ellenálltak az eróziónak és az időjárásnak, így a korábbi térszínek emlékét őrizve magányosan állnak az erdő borította gerinceken. A kristályos palarétegek repedéseibe helyenként jelentős mésztartalmú kőzetek is települtek. A természetes koszegi_hegyseg_1000_0 eredetű barlangokban szegény területen hajtott bányavágatok és külszíni kőbányák által feltárt repedések értékes cseppkőtelepeket rejtenek. A Bozsoki kőfejtő völgy alsó részén található néhány üreg, hasadék, ahol az üreg falán cseppkőbevonatok, sőt álcseppkövek is találhatók. A hegység lejtőin a földtörténet során a trópusi éghajlat alatt kialakult őstalaj is található, amely főként Bozsok-Velem térségében tűnik fel téglavörös színével.

Növényzet

haj_450_0 A természeti környezet viszonylag jó természetességi állapotban maradt meg a jelenkor számára, amely főként a területen húzódó egykori vasfüggönynek és a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek köszönhető. A Kőszegi-hegység a kelet-alpesi flóratartomány Ceticum flórajárásába sorolható. A terület szinte kizárólag erdővel borított, melyben mintegy 200 éve zajlik tervszerű gazdálkodás. A jelenleg fellelhető erdőtársulások közül az egyik legnagyobb területtel rendelkezik a 300-600 m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyános-tölgyes. Lombkorona-szintjének uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, de mindenhol megjelenik benne a szelídgesztenye, a gyertyán és a madárcseresznye is. A kőszeghegyaljaiak kedvesen bariszőlőnek nevezik és a múltban -fésűvel- gyűjtötték az itt gyakori fekete áfonya ízletes gyümölcsét. A gyertyános tölgyesek szép orchideája a kétlevelű sarkvirág, a kardos, a fehér, a piros madársisak és a széleslevelű nőszőfű. Kedves virága az üde lomberdőknek a kikeleti hóvirág és a gyöngyvirág. A nyári erdei utakat járva igazi virágszőnyeg fogadja a látogatót. A nagy völgycsillag, a ligeti aggófű, a sárga és piros gyűszűvirág csak egy-egy kiragadott példa a legfeltűnőbb fajok közül. A hegység másik nagy kiterjedésű erdőtársulása a nyugat-dunántúli szubmontán bükkös, mely a térszíneket tekintve az előbbi társulás fölött helyezkedik el. Az esetenként 120-150 éves bükkösökben a fény hiánya miatt csak kevés növényfajt találunk. Közülük az erdei ciklámen érdemel feltétlen említést. Az erdők szegélyén azonban az Alpok hatásának köszönhetően dekoratív fecsketárnicsot, farkasölő sisakvirágot, osztrák zergevirágot, továbbá rendkívül ritka bordaharasztot láthatunk. Természetvédelmi értéküket növeli az osztrák tarsóka itteni előfordulása. A szintén jelentős térfoglalású mészkerülő lomberdőkben csarab és fekete áfonya jelzi a talaj savanyúságát. A patakok mentén kialakult égerligetekben a mézgás éger mellett a hamvas éger is megjelenik. Itt él, helyenként tömegesen a védett farkasboroszlán, a fehér zászpa és a struccharaszt. Természetvédelmi szempontból jelentős a hármaslevelű kakukktorma egyetlen hazai előfordulása. A patakmenti magaskórósok jellegzetes fajai kora tavasszal virágzó, majd nyáron akár 50-80 cm átmérőjű, ernyőként is használható leveleket nevelő fehér és vörös acsalapu. A struccpáfrány nevét strucctollra emlékeztető alakú és méretű fotoszintetizáló leveleiről kapta. Akár másfél méterre is megnőhetnek. A Kőszegi-hegység két kis kiterjedésű erdőtársulása a szurdokerdő és a hazánkban egyedülálló sziklai erdeifenyves. Az előbbiben hegyi szillel, vadköszmétével találkozhatunk, továbbá itt él a fokozottan védett széleslevelű harangvirág is, melynek Magyarországon csak a Bükk hegységben és itt láthatjuk természetes előfordulását. A sziklai erdeifenyves a tarka nádtippan apró állományát rejti. A legszebb páfrányfajok életfeltételeit biztosítják a vékony talajú, sziklás élőhelyek. Szinte minden sziklán megtalálható az édesgyökerű páfrány, az aranyos és a kövi fodorka, a hólyagos páfrány. Jóval ritkább, így nehezebben fellelhető a kis holdruta vagy a fekete fodorka. A napsütötte sziklák virágos növényei közül a magyar repcsény, a közönséges méreggyilok vagy vadpaprika és a csillagos őszirózsa a legfeltűnőbbek. A hegység erdei között a telepített lucosok a Kendig-hegy és az Írottkő körül fordulnak elő. A valamikori jegenyefenyves bükkösök helyére telepített állományok szegélyén málnával, fürtös bodzával és kapcsos korpafűvel találkozhatunk.

kokorcsin_1000_0  Kőszeghegyalja területe átmeneti sávot képez az alpesi és a pannon flóra között. Az itt található természetszerű élőhelyek, elsősorban rétek, a települések és a gazdasági célú földterületek között kis kiterjedésben, mozaikosan maradtak fenn. Rendkívüli változatosságukra jellemző, hogy nemritkán egymás mellett találjuk az üde láprétet lápi nyúlfarkfűvel és a lejtőssztyepp maradványt leánykökörcsinnel. A fokozottan védett Bozsoki Zsidó-réten él az osztrák tárnicska állománya, a fehérmájvirág, a kornistárnics, a fekete és a leánykökörcsin, a szártalan bábakalács, a kékperje és a lápi nyúlfarkfű. Kaszált gyümölcsösökben fordul elő az apró orchidea, az őszi fűzértekercs és az egykor általánosan elterjedt alpesi tarsóka. A szelídgesztenye igen jellegzetes fafaja a tájnak. Eredete meggyőzően ma sem tisztázott. Sokak szerint őshonos növény, más botanikusok azonban a római korban Pannóniába betelepített fának tartják. A gesztenye, a gesztenyekultúra és a gesztenyeligetek, mint élőhelyek elválaszthatatlanok Kőszeghegyaljától. Itt él az apró zöld színű virágokkal rendelkező békakonty, a bodzaszagú ujjaskosbor, a pompás, akár térdmagasságú bíboros kosbor is. Az osztrák tárnics biztos magyarországi előfordulása Bozsok környékén található, emellett esetlegesen csak a Kis-Alföldön fordulhat elő.

Állatvilág

A Kőszegi-hegység állatvilágának összetétele a növényvilágéhoz hasonlóan az Alpok hatását tükrözi. A területen elsősorban a közép- és magashegységi lomberdők jellegzetes fajai élnek. A tízlábú rákok közé tartozó, védett kövi rák, számos tegzesfaj és az erdei szitakötő előfordulása a patakok tisztaságát jelzi. Erdőszegélyeken, kisebb rétfoltokon találkozhatunk az alpesi sáskával, melynek ez az egyetlen hazai előfordulása. Itt éri el elterjedésének nyugati ill. északnyugati határát a kárpáti és a déli tarsza. Nedves hegyi réteken él a zöld tarlósáska. Az idős bükkerdők korhadó faágai alatt találjuk az alhavasi, kárpáti és a rozsabogar_1000_0 feketebordás aranyfutrinkát, amint nevük jelezte gyors mozgással rohannak táplálékuk után. A hegység területén mutatták ki elsőként az óriás medvelepke előfordulását hazánkban. A hegyaljai és a Gyöngyös síkon települt falvak őszi vérfüves rétjein a boglárkalepkék több faja is előfordul. A nagyobb hegyi patakokban, főként a Gyöngyösben jelentős állománya él a sebes pisztrángnak. A Gyöngyös vízrendszere számos további halfaj élőhelyéül szolgál: előfordul itt a fokozottan védett dunai ingola, a sujtásos küsz, a fenékjáró küllő és a kövi csík is. A kétéltűek közül jellegzetes hegyvidéki fajokkal találkozhatunk. Országos tekintetben jelentős a hegység foltos szalamandra állománya. A sárgahasú unka és a gyepi béka elsősorban régi utak, mélyedések állandó vizű tócsáiban szaporodik. A hegyalján megbújó kisebb lápok és mocsarak a pettyes gőte élőhelyei. Kiemelkedő értéke a natúrparknak az alpesi tarajosgőte állománya, amely az őrségi után az egyik legjelentősebb hazánkban. A terület hüllőfaunájának képviselői közül az erdei és vízisikló, a kuszma és a ritkán szem elé kerülő zöld gyík érdemel említést. A leginkább kutatott madárvilágot főként az erdőlakó fajok képviselik. Zavartalan bükkerdőben költ a fekete gólya. A ritka ragadozómadár fajok alkalmi előfordulása mellett a déli hegyoldalakon költő darázsölyv állomány jelentős. Az évszázad első felében költő siketfajd kipusztult a területről. Valószínűleg erre a sorsra jutott a császármadár is. A legnagyobb hazai bagolyfajunk az uhu is költ, a második pár talán Bozsok-Velem térségében. Az odúkban gazdag, idős erdőkben kék galamb költ. Minden hazai harkályfaj előfordul a Kőszegi-hegységben, így a Bozsok felett találhatók idős, természetes bükkerdőkben a fatörzs alsó szakaszán táplálkozik a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs. Lucfenyvesek fészkelői a sárga és a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű és a süvöltő. A bükkösök gyakori költő faja a léprigó, míg a kis légykapó legfeljebb 10-15 párban fészkel ezekben az erdőkben. Állatföldrajzi tekintetben jelentős a kormos varjú, a dolmányos varjú és fajon belüli hibridjeik előfordulása. Országos tekintetben jelentős a hegységben a zerge alkalmi előfordulása. A havasi cickány egyetlen magyarországi előfordulása a hegységben három helyen, köztük Bozsok felett található.

Bozsok Kovácsi-rét Természetvédelmi Terület

Területe 4 ha
Fokozottan védett területe 0 ha
Védetté nyilvánítási határozat száma Ex lege védett lápterület
Természetvédelmi kezelője Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter
Látogathatósága Szabadon látogatható

A bozsoki közúti határátkelőtől Délre elterülő üde, ill. kisebb részben kiszáradó lápréten számos védett növényfaj előfordul. Kiemelkedő értéke a hegyi tárnicska előfordulása, amely növény a közeli Zsidóréten és a Hanság területén található Rábcakapi réteken kívül nem fordul elő hazánkban. Ritka sásfajokon kívül a védett növényfajok közül előfordul itt a lápi nyúlfarkfű, a szibériai nőszirom, a fehér zászpa és a serevényfűz is.

Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló természeti területek

A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény vonatkozó szakaszai értelmében természeti területnek minősülnek azok az erdő, gyep, nádas vagy művelés alól kivett területek, amelyeket természetközeli állapotok jellemeznek. Annak ismeretében, hogy a róluk szóló, törvény által előírt jegyzék megjelentetése még nem történt meg, az alábbiakban a natúrpark potenciális természeti területei kerülnek ismertetésre.

Gyepek: Természetközeli gyepeket Bozsok községhatárban a Bucsu irányába vezető kerékpárút és az országhatár között találunk. Az egykori mocsárrétek helyén telepített gyepek időszakos vízállásai elsősorban vonuló partimadarak, így bíbicek, sárszalonkák, réticankók számára jelentenek pihenő- és táplálkozóhelyet.

Erdők: A natúrpark területeinek domb- és hegyvidéki elhelyezkedése folytán nagy térfoglalású zárótársulási általában erdők. Tájvédelmi körzetként védett tömbjük mellett az alábbi részeik tekinthetőek természetközeli élőhelyeknek: Dombvidéki erdők: Bozsok déli községhatárában (Bucsu-Perenye községhatárok szomszédságában) húzódó erdőtömb, amelyben természetközeli gyertyános tölgyeseket és lombelegyes erdeifenyveseket találunk. Jórészt ismeretlen természeti értékei közül kiemelkedik a fokozottan védett darázsölyv fészkelése.

Nádasok: A natúrpark területén jelentős nádast nem találunk, csupán Kőszegdoroszló és Bozsok község határában tör előre a nedves szántók felhagyása nyomán a nád, mely azonban nem hordoz jelentős természeti értéket.

Művelés alól kivett területek: Ebben a kategóriában a kiterjedésükben nem jelentős homokbányákat kell kiemelni, melyek Bozsok határában a fokozottan védett gyurgyalag fészkelőhelyei.