Látnivalók

Sibrik-kastély

Valószínűsíthetően egy római épület maradványaira épült 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú, valaha egyemeletes udvarház. Valaha vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte a kastélyt. A kapu fölött 1637-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el.
sibrik_tel_1000 A jelenlegi – Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén fekvő – kétszintes épület különleges építészeti értéke a nemes arányú boltíves kapubejáró. Az L alaprajzú kastély épülete a magas védőfallal együtt öleli körül a négyzetes udvart. A földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek.
A bejárat előtt folyik a Bozsoki Aranypatak, a kastély mellett tájképi stílusban kialakított 7 ha-os védett kastélypark található, melyben lovarda és teniszpályák kerültek kialakításra. A parkban az őshonos növényfajokon túl, mint a mezei juhar, szomorú kőris, karai juhar, cserszömörce, számos növényritkaság található, mint zöld juhar, szivarfa, nyugati ostorfa, törökmogyoró, közönséges magyal, liliomfa, fekete dió, juharlevelű platán, babérmeggy, duglászfenyő.
Az épület ma kastélyszállóként működik.
Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről, mely 2001-ben nyílt meg, halálának 50. évfordulóján. Címe egy 1936-ban írt verse után: “Utcanév sem jár énnekem”. A kiállításon a családi fotókon és Végh Gyula rajzain át elevenedik meg az élet és történelmi sorsfordulás a Bozsoki kastélyban.
A kastély érdekessége még, hogy olyan filmeket forgattak itt, mint a “Kőszívű ember fiai”, “Különös házasság”, “Fekete gróf” vagy a “Hány az óra Vekker úr?”. (Ha már Bozsokon forgatott filmekről van szó, a bozsoki határátkelőhelyen játszódtak a “Kisváros” című tévésorozat egyes jelenetei.)

Szent Anna plébánia templom

Középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a hajó északi oldalán áll, aránya alapján középkori. A hajó torony mögötti része mind a déli, mind az északi oldalon egy a mai periódusnál korábbi korból való. A jelenlegi lizéniák mellett a belső szentély felőli oldalon a hajófalban határozott falvégek vannak eredeti középkori vakolattöredékekkel. A templom falán előkerült egy valamikori napóra is. A templom kertjét erődszerű kerítés veszi körül. A templomkertben a millennium tiszteletére állított emléktábla, valamint egy feszület található.
1972-ben padozatcserét végeztek, és ekkor festették a ma is látható képkompozíciókat a mennyezetre. 1990-ben külső, az azt követő években belső renoválást hajtottak végre a templomon. 2000. augusztus 26-án, a község millenniumi napján, millenniumi emlékművet avattak fel és szenteltettek meg a templomkertben a bozsoki polgárok.
templom_tel_1000 2000 decemberében az Egyházközség és az Önkormányzat összefogásával külső megvilágítást kapott a templom. A templomhoz kapcsolódik a falu legjelesebb ünnepe, a védőszent, Szent Anna ünnepén (július 26.) évről-évre megtartott búcsú.
Szentmiséket vasárnapokon és ünnepnapokon ajánl fel itt a plébános. A templom takarítását a bozsoki asszonyok és lányok végzik szombatonként.
A templom kerítése közvetlenül a patak mellett található, ahonnan a patak túloldalán lévő szintén műemlék jellegű középkori torony látható.

Középkori torony

Hősi emlékmű

A Kőszeg és vidéke 1923. december 2-i száma “A bozsoki hősök emlékszobrának leleplezése” című cikkében így tudósított az eseményről:
“Lélekemelő ünnepség keretében leplezték le vasárnap Bozsokon a hősi halottak emlékszobrát. A bozsokiak kegyelete monumentális emlékművet állított a templom előtti téren a világháborúban elesett harminckét hősének és márványtáblán örökítette meg neveiket az utókor számára. Az ünnepség hatalmas közönség jelenlétében vette kezdetét.”
A második világháború után újabb márványtáblát helyeztek el az emlékművön. Hátoldalán a “Boldogasszony Anyánk!” szövege.
Fából készült kerítését kőkerítés váltotta fel. A bozsoki lakosok általában itt ünnepelnek a nemzet történelmi eseményeinek évfordulóin. Mindenszentek ünnepén körberakják koszorúval a kerítést a hősi halottak hozzátartozói, leszármazottai. Évről-évre egyre kevesebb koszorú kerül “a szobor” köré.

Borház

borhaz_1000 A Rákóczi u. 133. szám alatt található népi lakóház különösen szép, helyreállított épület, melyet a Vas Megyei Önkormányzattól a Bozsoki Önkormányzat kapott meg ingyenes használatba. A régi, 1819-ben épült ház konyhája és tiszta szobája felújításra került és jelenleg a helyi borkultúra értékeit lehet megtekinteni benne települési rendezvények idején. A Bozsoki szüret idején népi kézműipari termékekből vásárt is rendeznek udvarán.

Szent József kápolna

A falu alsó végében álló kápolnáról már 1689-ben említést tesz a Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv. A kápolna 1775-ben épült egyhajós templom. Berendezése egy rokokó főoltár és a rajta lévő átfestett oltárkép. A kápolna kertjében feszület található.
1970-ben helyreállították, és nyaraló funkciót ellátó püspöki rezidenciát alakítottak ki egy részében. 1988-ig rendszeresen végzett itt szertartásokat a helyi plébános. 1988 után néhány alkalommal gyűlt össze a kápolnában Bozsok katolikus hívőközössége. Rendszeres misét már nem tartanak az épületben.

Szent Flórián és Nepumuki Szent János szobra

A Bozsokért Egyesület és az Önkormányzat készíttette el a fennmaradt torzók alapján a két szobrot. A tűzoltók védőszentjének szobrát, a Szent Flórián szobrot, 1996-ban felállította a Bozsokért Egyesület az Aranypatak partjára, a tűzoltószertár elé. A szobor talapzata köré virágokat ültettek, és padot helyeztek el a közelben lakók. A másik szobor a Szent József Kápolna előkertjében nyert elhelyezést.

Batthyányi kastélyrom

A Sibrik család hajdani alsó kastélya 1616-ban került Batthyányi Ferenc tulajdonába, melyet a család nagy költségen két emeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át.
Kedvelt tartózkodási helye volt a XVII. század végén Batthyány Ádámnak és feleségének, Strattmann Eleonórának. 1832-től, amióta gróf Althanné itt halálozott el kolerában, lakatlanná vált.
batthyanyi_panorama_1000 1841 augusztusában villámcsapás következtében kigyulladt, és a tűzvész jelentős károkat okozott az épületben. 1860-ban a Batthyány család eladta.
Cselédségi és gazdasági épületeit továbbra is hasznosították a mindenkori tulajdonosok. A század első felében itt volt a régi képeslapon is megörökített Molnár-kúria. Jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdona, így az itt kialakított lakást csak bérli a benne lakó család.
A Batthyány kastély állagvédelmét elhanyagolták, már csupán néhány kő bizonyítja az egykori kastély ott létét. A kastélyrom jelenlegi állapotában, buja zöld környezetével inkább parknak tekinthető, mint épített környezetünk történelmi emlékének, hiszen az 1960-ban tervezett felújítások sajnos elmaradtak, s az épület tovább pusztult. Ma megközelíteni életveszélyes.

Írottkő csúcs (883 m)

Az 1913-ban épült kilátó a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja, így tiszta időben délről szlovén és horvát hegycsúcsokat, délkeletről a Balaton víztükrét, a Bakonyt, keletről a Ság és a Somló hegyet, északkeletről a Gerecsét, északról a Soproni-hegységet, a Fertő tavat és a Kis Kárpátokat, nyugatról pedig az Alpok hegyláncait: a Schneeberg-et, a Rax-ot, előterükben pedig a Borostyánkő-hegységet láthatjuk. A kilátót kettészeli a magyar-osztrák határ, ezért személyi igazolványt, vagy útlevelet feltétlenül vigyünk magunkkal. A határt át is léphetjük, hiszen egy 2002-ben aláírt kormányközi megállapodásnak köszönhetően gyalogos- és kerékpáros turisták számára itt is működik határátlépő pont.
A kilátótól kb. 40 méterre osztrák oldalon található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, melyen a CBE (Comes Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terület egykori birtokosára.

Gyalogosan a kilátó megközelíthető Bozsokról a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (Írottkő-Szekszárd közötti) útvonal mentén a falu déli része felől, illetve északról a Kék háromszög útvonalról csatlakozva a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalára.
Személygépkocsival a legrövidebb út, ha Velemből autóval felmegyünk a Hörmann forrásig, majd a parkolótól a kék sáv jelzés mentén, közelítjük meg a kilátót. Az út így kb. 50 perc. Útközben felfrissíthetjük magunkat a Hörmann forrás vizével és megtekinthetjük az Írottkő tanösvényt, mely a natúrpark településeit és kirándulóhelyeit mutatja be.

Írottkő tanösvény

Témája: az Írottkő Natúrpark települései és a Kőszegi-hegység kedvelt kirándulóhelyei.
Megközelíthető: a Hörmann forrástól az Írottkő Kilátóig vezető út mentén találjuk.
Hossza: 2 km
Táblák száma: 20