Bozsok települése Vas megyében, az Alpok nyúlványait lezáró Alpokalja lankáin, a Kőszegi-hegység déli lábánál, Kőszegtől délnyugatra, Szombathelytől északnyugatra fekvő határmenti település. A közigazgatási területéhez tartozik a 884m magas Írottkő csúcs is, mely a Dunántúl legmagasabb pontja. A fenyvesekkel és gesztenyésekkel borított táj romantikus erdőrészei, bájos, ritka, sőt védett növényeket és gazdag állatvilágot éltető völgyek, gyors folyású, nem olyan régen még pisztrángokat nevelő patakok, különleges sziklaképződmények, az Alpokból leáramló tiszta levegő, a gyógyító szubalpin klíma már a harmincas években nagy számban vonzotta Bozsokra a vendégeket pihenni, gyógyulni.
A község megközelíthetőségét sokáig korlátozta a határ közelsége, hiszen ennek következtében a nyolcvanas évek végéig szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól. Ma már a Bozsok-Rechnitz (Rohonc) határátkelő 1991-es megnyitásával inkább összekötő pont a Kőszegi-hegység osztrák és magyar oldalon fekvő települései között. Jelenleg a település megközelíthető Kőszeg felől Kőszegszerdahelyen át (10 km), Lukácsháza és Szombathely felől Kőszegdoroszlón át, Szombathely felől Bucsun át (17 km), valamint az ausztriai Rohonc felől.
Mérsékelten hűvös, nedves éghajlatú a község, a napsütéses órák száma évi 1800 óra körül van. A napsütésnek, valamint a domborzatnak köszönhetően az évi átlagos hőmérséklet 8,5?C. Az uralkodó széljárás északi. A csapadék 700-900 mm között alakul évente, aminek révén és a Vas megyében egyedülálló szintkülönbségeknek köszönhetően mély patakvölgyek alakultak ki. A település fő utcája mentén fut a Bozsoki-patak, vagy más néven Aranypatak, mely Bucsu felé határvízként is szolgál.
A Bozsoki táj igen gazdag természeti adottságokkal rendelkezik. Az Írottkő csúcstól délkelet felé fenyves, bükkös, tölgyes, gesztenyés erdőségeken keresztül jutunk a hegylábon fekvő szőlős és gyümölcsös kerteken át a faluba, ahonnan tovább dél és kelet felé haladva már főként mezőgazdasági területeket találunk gyümölcsösökkel, szántókkal.