Valószínűleg már a XIII. században volt Bozsokon, Szerdahelyen és Velemben templom. A legrégebbi a velemi árpádkori templom volt. A Velemi Szent Vid jelentőségének megszűnése után a vezető szerepet egymás mellett Bozsok és Szerdahely vette át. Mindkét templomnak a Batthyányi és a Sibrik család volt a patrónusa, kegyura. A bozsoki Szent Anna templomot 1630-ban szentelték fel, középkori eredetű. Ugyanakkor a reformáció kezdetétől Bozsok és Szerdahely önálló evangélikus gyülekezettel is rendelkezett. 1667-ben még volt evangélikus lelkésze és tanítója a falunak, a későbbi időben már a földesurak nem támogatták, nincs is erre vonatkozó információ.
A Szent Anna templomot 1773-ban restaurálták. 1775-ben építették a Szent-József kápolnát a település déli részén. 1786-ban Bozsok a Szerdahelyi plébániához tartozott. A 654 lélekszámú faluban 632 volt katolikus, 14 evangélikus és 7 zsidó. A falu lakossága ekkor horvát nyelvű volt.
A Bozsokiak vallásos, templomba járó emberek. A hitéletükre ma is jellemző a nagyfokú Mária kultusz. Nagy hagyománya volt a Mária-napi zarándokutaknak, rendszeresen jártak a három közeli: Velem, Léka (Lockenhaus), Rőt (Rottendorf) és a két távolabbi (Vasvár, Máriacell) kegyhelyekre. Híresek voltak a Szent Vidi búcsúk is, ahova szintén zarándokoltak.
Bozsok 1920-ig Kőszegszerdahely filiálisa volt. Ettől kezdve önálló plébánia. 1988-tól újból Kőszegszerdahelyhez tartozik. 2009.03.01.-től. újból fília lett, a Kőszegi Jézus Szíve Plébánia fíliája.
