A község lakosainak túlnyomó része római katolikus vallású. A vallását gyakorló, rendszeresen templomba járók száma kb. 115-120 főre tehető, a nagyobb egyházi ünnepeken azonban jóval többen jelennek meg a szertartásokon.
Ádvent 2. vasárnapja után kezdik el a falu házait járni az általános iskolás fiúk saját kezűleg, gondosan elkészített kivilágítható kis Betlehemükkel. Az angyaloknak, pásztoroknak öltözött fiúk kérdésére: “Szabad-e bejönni Betlehemmel?”, mindenhol igennel válaszolnak.
A december 24-én délután előadott Jézusváró misztériumjátékot a Csúzli Színjátszókör mutatja be a templomban. A karácsonyi éjféli misét este 8 órakor szolgáltatja a plébános, mert éjfélkor Kőszegszerdahelyen miséz. Karácsony előtt a hősök szobra elé állítják a község karácsonyfáját.
Nagyböjt első heteiben kezdik el a Krisztus szenvedését eléneklők a gyakorlást a virágvasárnapi és a nagypénteki passióra. A passiók dallama nem követ semmiféle kottát, hanem nemzedékről-nemzedékre örökítődött át. A passió-énekesek száma egyre fogyatkozik, megújulásra, fiatalításra lenne szükség, hogy fennmaradjon a “bozsoki passió”.
Húsvét ünnepén Bozsokon nincsen húsvéti vigília, de csak néhányan mennek át Kőszegszerdahelyre a szertartásra. Húsvétvasárnap a szentmise után tartják a húsvéti körmenetet. A körmenet útvonalát szegélyező házak ablakaiba égő gyertyákat és virágokat tesznek. A körmenet zavartalanságát a rendőrség biztosítja. Húsvéthétfőn reggel a fiúk és a férfiak locsolni indulnak a falubeli lányokhoz, asszonyokhoz. Ezen a napon a szentmisét vagy az ebédet követően a bozsokiak “Emmauszba mennek”, vagyis a családok kimennek a “hegybe”, és ottani borospincéjükben, házukban töltik el a napot.
Az Úrnapi körmenet útvonala hosszabb, mint a feltámadási körmeneté. Az Úrnapi körmenet 4 sátrát a falubeliek állítják fel. Kis csoportok verődnek össze minden évben a közös sátorkészítésre. A faágakból ácsolt sátrakat virágokkal díszítik. Az oltárra feszületet, virágot, gyertyákat helyeznek el. Az elmúlt években két úrnapi sátor helyét meg kellett változtatni, így az utóbbi években egy kőkeresztnél (Grünwald kereszt), a Flórián szobor mellett, egy kapuszínes ház előtt és a hősök szobrával szemben voltak a sátrak. A körmeneten a kislányok virágszirmokat hintenek az Oltáriszentséget vivő pap előtt. A körmeneteken nagyon sokan vesznek részt.
1948 előtt minden évben elzarándokoltak a bozsokiak és a többi kőszeghegyaljai település lakói a burgenlandi Rőtre és Lékára. A távolabbi Máriacellbe csak 10 évenként indultak a “keresztallák”.
A bozsokiak Rőtre augusztus 15-én mentek. Rőtre nem indítottak külön zarándokcsoportot, hanem csatlakoztak a többi község csoportjaihoz. Máriacellbe is külön keresztaljával tették meg a bozsokiak a hat napos utat. A Velemhez tartozó Szent Vid kápolna búcsúját Velem, Bozsok és Kőszegszerdahely tartotta. Az utóbbi évtizedben a kőszeghegyaljaiak együtt látogatják a búcsújáró helyeket, de már nem gyalog, hanem autóbusszal teszik meg a zarándokutat.
Mivel a falu lakosságának jelentős hányada vallását gyakorló római katolikus, a vasárnapokat megünnepelik: szentmisére mennek, a család együtt fogyasztja el a vasárnapi ebédet, pihennek, felkeresik a rokonokat, barátokat.